Diszlexiás az a gyermek, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az általános iskolában a megszokott idő alatt nem tanul meg olvasni. Az olvasás, az írás és a helyesírás zavarai (diszlexia, diszgráfia) szorosan összetartoznak.

Tünetei:

• Különböző betűtévesztések. A tévesztések lehetnek:

  • Optikusak - amikor a látási kép alapján téveszt a gyermek: pl.: t=f

  • Akusztikusak - amikor a hallási kép alapján téveszt: pl.: p=b

  • A látási-hallási azonosság miatt téveszt: pl.: b=d

  • Magánhangzó tévesztések: pl.: ó=ő

• Felesleges betűk, szótagok betoldása, betűk, szótagok kihagyása, szótagcserék.

• Hibás kombináció: a hosszabb szavakat sokszor az érthetetlenségig eltorzítják.

• A betűk sorrendjének, az olvasás irányának a felcserélése: pl. ól=ló.

• A szövegértés zavara: nem tud a gyermek egyszerre figyelni az olvasás technikájára és a szöveg tartalmára

• Az olvasás tempója is nagyon lassú, elmarad az iskolai követelményektől.

A diszlexiás gyermekeknek általában:

• gyenge a szövegekre való emlékezetük,

• szegényes a szókincsük,

• ügyetlenebbek a szóbeli kifejezésben, fogalmazásban.

• Nehezen tanulnak verseket, szósorokat,

• óvodás korukban nem érdekli őket annyira a mese,

• némelyikük későn kezdett beszélni.

Írászavar is társulhat a diszlexiához, írásban jelentkező tünetek:

• Rossz ceruzafogással, görcsös, rossz vonalvezetéssel, lassan, sok betűtévesztéssel, kihagyással ír

• Legtöbbször az azonos írásmozdulattal kezdődő betűket tévesztik: pl.: l=f; l=b; u=v

• Gyakori a szavak egybe- illetve különírása

• A hosszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékelik, ezek jelölése számukra nehéz

• Gyenge a helyesírásuk és a fogalmazásuk

Viselkedésben megjelenő jelek:

• Kisgyermekesek, játékosak, a figyelmük csapongó, a tanulásban nem kitartóak.

• Az iskolai kudarcok tovább növelik a nyugtalanságukat.

• A tartós kudarcok másodlagos pszichés problémákat okoznak a gyermeknél, egyesek bohóckodnak, mások agresszívek lesznek, vagy áldozattá válnak.