GMP módszer

Beszédészlelés és beszédértés fejlesztése

Amíg a gyermek beszédprodukciójában jelentkező hibák (beszédhibák) jól észrevehetőek, addig a beszédészlelésben vagy a beszédmegértésben vagy mindkettőben meglévő problémák sokáig nem derülnek ki. Ha a gyermek értelmes, és különféle módon kompenzálja a beszéd észlelési, -értési zavarát, a problémák a szülők és a környezet elől is rejtve maradnak, és súlyosbodhatnak.

A gyermek beszédelsajátítása során szoros kapcsolatban fejlődik az artikulációs és percepciós bázis. Az artikulációs bázis biztosítja, hogy a gyermek képes legyen anyanyelve beszédhangjait, hangkapcsolatait, szavait hibátlanul kiejteni. A percepciós bázis lehetővé teszi, hogy a gyermek képessé váljon a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, a szavak, mondatok megértésére.

Az elhangzó beszéd feldolgozásának folyamata három nagy területre osztható:

  • Hallás.

  • Beszédészlelés.

  • Beszédmegértés – és az ehhez tartozó legmagasabb szint – az értelmezés szintje.

1. Hallás

Akusztikai ingerek feldolgozása és azonosítása. Az ép hallás szükséges, de nem elégséges feltétele a beszéd feldolgozásának. Jeleket észlelünk, de nem dolgozzuk fel.

2. Beszédészlelés

A beszédészlelés beszéd-hangok, hangkapcsolatok, hangsorok, pontos felismerése és azonosítása és az elhangzásnak megfelelő megismétlése. A jelentésnek még nincs szerepe!


A beszédészlelés funkciói:

      • Artikulációs mozgások elsajátítása.

      • Hangsorok, szavak felismerése.

      • Szókincs növelése, új szavak tanulásának képessége.

      • Olvasástechnika, írás, helyesírás.

      • Idegen nyelv tanulásának alapja.

3. Beszédértés

Ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorok jelentésének, tartalmának megértése.

A beszédmegértés funkciói:

      • Elhangzottak megértése.

      • Olvasottak megértése.

      • Összefüggések felismerése, tanulságok levonása, következtetések.

A diagnosztika során, az ezeken a területeken lejátszódó folyamatok működését vizsgáljuk.

Észlelési zavarok előfordulása

  • Minden életkorban előfordulhat, ha nem ismerik fel, és nem fejlesztik.

  • Évek óta növekvő tendenciát mutat (Ép halló, ép értelmű emberek 60-65%-át érinti.)

  • Nehezen vehető észre, különösen a jó képességű gyerekeknél, akik kompenzációs stratégiákkal élnek. Pl. jó logikai készséggel kitalálják az elhangzottak jelentését.

Észlelési zavarra utaló jelek

  • Interakcióban: reakcióhiány, téves reakció, gyakori visszakérdezés, figyelmetlenség, túlzott játékosság, viselkedési zavar.

  • Anyanyelv elsajátításában: megkésett ill. lassú beszédfejlődés, beszédhiba.

  • Tanulás folyamatában: olvasás, írás, helyesírás tanulásának nehézsége, nehéz memoritertanulás.

Az írás, helyesírás és a beszédészlelés kapcsolata

Négy helyesírási alapelvünk van. (1) A kiejtés szerinti, (2) a szóelemző, (3) az egyszerűsítő és (4) a hagyomány elve. Íráskor ezek az elvek folyamatosan jelen vannak, de nem egyenlő arányban.

  • 70%-ban a kiejtés elve --- Beszédészlelésen alapszik

  • 8,5%-ban a szóelemzés elve --- Beszédészlelésen alapszik

  • 18,6%-ban a hagyomány elve (ly, nagybetűk, stb.) --- Ezt tanulni kell, és ez általában megy is.

Tehát a gyerekek nagy részének nem a helyesírással van gondja, hanem az írással, mert nem jól észlelik a hallottakat.

A GMP-diagnosztika célja

A beszédészlelési elmaradás vagy zavar helyének, típusának és mértékének felderítése, és ezek alapján a terápia meghatározása. A beszélő, de legalább valamennyire együttműködni képes gyermek vizsgálatára kialakított eljárás 3 éves kortól 12-13 éves korig használható. A megkésett, akadályozott beszédfejlődésű, illetve az autisztikus gyerekek beszédfeldolgozási folyamata is vizsgálható vele.


A diagnosztika alapján meghatározzuk a terápiát, kijelöljük a feladatokat. Ezeket a gyakorlatokat nem csak a terapeuta, hanem a szülő is végeztetheti a gyerekkel.