Tünetek‎ > ‎

Hiperaktivitás, figyelemzavar, POS, MCD, ADHD

Manapság egyre többet hallani ezekről a problémákról. Ezek a kifejezések az agy bizonyos funkcióinak zavarát takarják, melyek a méhen belüli élet középső harmadától a szülés után legkésőbb a második életév végéig elszenvedett sérülés – oxigénhiányos állapot, betegség, mérgezés stb. – következményei. Ez a sérülés a gyermekeknél sem szellemi-, sem mozgásfogyatékosságot nem okoz.  A károsodás egy megközelítőleg egységes képhez vezet, melyet a szakirodalom több névvel is jelöl. 

Zárójelentésekben, pszichológiai véleményekben a következőket lehet találni:

  • M.C.D. syndroma (minimalis cerebralis dysfunkcio) (lásd >>).
  • M.B.D. syndroma (minimal brain damage) (lásd >>).
  • A.D.D.H. vagy ADHD szindróma (attention deficit hyperactivity disorder) (lásd >>).
  • P.O.S. (pszichoorganikus szindróma) (lásd >>).
  • gyermekkori hyperkinetikus szindróma (lásd >>).
Két ok miatt fontos erről a szindrómáról beszélni. Egyrészt a gyakorisága miatt: ép értelmi képességű gyermekek között 3-17%-ban találják ezt a szindrómát. Másrészt a félreismerhetősége miatt. A félreismerhetőségnek több oka van:
  • Ép értelmű, testileg jól fejlett gyerekekről van szó, akikről első pillantásra senki sem tételez fel idegrendszeri károsodást. 
  • Másik ok, hogy egyes tünetek hasonlítanak a nevelés hiányából, ill. rossz nevelésből adódó magatartási tünetekhez.
  • Végül pedig a társuló másodlagos tünetek elfedhetik az alapproblémát, az idegrendszeri károsodást.

Az organikus idegrendszeri károsodás tünetei

Pszichés tünetek (ezek a legfeltűnőbbek):

  • Kritikátlanság, és ennek következményeként
    • distancírozatlanság (távolságtartás hiánya.)
    • befolyásolhatóság
  • Ingerlékenység: a többi gyerek észre sem veszi a dolgot, ő ideges lesz tőle.
    • hangulati labilitás
    • kiegyensúlyozatlanság
    • indulatkitörések
  • Fáradékonyság. Ördögi kör: örökmozgók, ezért testnevelés tagozatra kerülnek, ettől még fáradtabbak, ami állandó mozgásban jelenik meg. A szülő további sportolási lehetőségeket keres, hogy segítsen a gyereknek kiélni a mozgásvágyát. Ettől a gyerek csak még fáradtabb, így még mozgékonyabb lesz. Megoldás: hagyni kell őket pihenni.
  • Koncentrációgyengeség.
  • Figyelemzavar: mindenre kiterjed a figyelme, tehát nem tud egyszerre csak egy dologra figyelni.
  • Ingadozó teljesítmény.
  • Hypermotilitás: fokozott mozgásigény, ill. csillapíthatatlan, ezért sokszor céltalan, mozgás.

Organikus tünetek:

  • Mozgásfejlődés zavara (motorium érési zavara).
  • Mozgás koordináció rossz (saját lábában elesik, mindent leejt stb.).
  • Kialakulatlan vezető oldal.
  • Jobb-bal tévesztés.
  • Hallási figyelem zavara.
  • Iránytévesztés.
  • Vizuopercepciós gyengeség (látással való felismerés gyengesége).
  • Vizuomotoros zavar (látással szerzett ismeretek mozgásos tevékenységbe fordításának gyengesége. Írástanulás!).
  • Szerkesztési képesség gyengesége (kétdimenziós ábrából nem tud háromdimenziós tárgyat összerakni).
  • Mindezek következtében olvasás, írás, számolási zavarra való veszélyeztetettség.

Tünetek csecsemőkorban

  • Érzékszervek ingerküszöbe alacsonyabb (mindent meghall, meglát. Ezért nem tud pl. igazán pihentetően aludni).
  • Felületes alvás.
  • Tartós sírás.
  • Nyugtalanság.
  • Fokozott félelmi reakciók.
  • Étvágytalanság és mohó étvágy váltakozása (hetekig alig eszik, aztán „megeszi a fejemet is”).

Tünetek kisgyermekkorban

  • Hypermotilitás: állandóan mozog, de ha helyben van akkor a keze-lába csinál valamit: pl. vakaródzik, tépi a haját, dörzsöli magát stb.
  • Nagy hangulati ingadozás.
  • Kitartás hiánya a játékban: mindegyik egyszerre érdekli, repked egyiktől a másikig, egyik játszó társaságtól a másikhoz. Mindenbe belekap, közben mindent elsodor, leejt stb.
  • Szertelenség.

Tünetek iskoláskorban

  • Hypermotilitás (ő az, aki óra alatt végigmászik a padok alatt).
  • Mozgásviharok.
  • Hangulati ingadozás.
  • Ingerelhetőség (túlreagál dolgokat, könnyen „felkapja a vizet”).
  • Agresszivitás.
  • Alvászavar (éjjel nem alszik, elalszik az iskolában).
  • Fáradékonyság.
  • Figyelemzavar.
  • Ingadozó teljesítmény.
  • Kritikátlanság.
  • Befolyásolhatóság („Úgy sem mered megtenni!”)
Ha pedagógus szemmel nézzük ezeket a tüneteket, nyilvánvaló, hogy ezek bármelyike külön-külön is tanítást zavaró tényező, hát még így együtt! Pedig a gyerek és a szülő nem tehet róla, ezek az idegrendszeri károsodásból erednek.

Mi történik, ha nem ismerik fel a szindrómát?

Mi történik, ha nem ismerik fel a szindrómát, és nem kap időben segítséget a gyermek? Az iskolában... 
  • rossznak, 
  • neveletlennek, 
  • figyelmetlennek, 
  • szándékosan rendbontónak stb. 
...tartják a tanárok, ezért büntetik. A gyerekek is büntetik, kiközösítik. Perifériára kerül.

Mit lehet tenni?

  1. Korrekt kivizsgálás (Nevelési Tanácsadó, súlyosabb esetben gyermek pszichiátria, egyéb szakemberek).
  2. Korrekció.
    •  Mozgáskoordináció fejlesztése (ennek hatására javul az önértékelése is).
    •  Olvasás, írás, számolás tanítása lassú, türelmes, részletes és következetes munkával.

Ideális lenne, ha 4 éves korra kiderülne ez a gond. Mozgásterápiával nagyon sokat lehet segíteni. Ha a mozgásfejlesztés közben felmerül a dys-gyanú, részképesség fejlesztés is kell.


Forrás: dr. Weiss Mária előadása