Kedves Szülőtársam! 

Félig kényszerűen lettem az okosító tornák trénere, saját sorsom alapján. Harmadik fiam születésekor komplikációk léptek fel: nagy súly, indított szülés, köldökzsinór a nyakon, oxigénhiány, erős sárgaság, és hypoton izomzat. Akkor nem tudtam, hogy ezek rizikófaktorok, még az orvos elbocsátó szavait is alig fogtam fel: 

  -- Az Ön gyermekének valószínűleg tanulási nehézségei lesznek.

Szinte rántottam egyet a vállamon, és azt gondoltam, hogy majd diszlexia prevenciós foglalkozáson veszünk részt, és kész.

Pedagógus vagyok, utánanéztem a tanulási zavaroknak. Kiderült, hogy minden tudásunk alapja a jól koordinált, biztos mozgás. Fiam ebben gyenge volt, például hypotóniája miatt is. Fejlesztő pedagógust vagy tornászt akartam keresni, és azt tapasztaltam, hogy az orvosok is tájékozatlanok ezen a téren. Nem tudták megmondani, hogy
(1) milyen mozgásterápiára lenne szükségünk, és
(2) hol találhatom meg a megfelelő szakembert.
Ha találtam szakembert, azt sokszor a város (Budapest) másik végén.

Elhatároztam, hogy magam is megtanulom a gyermekem számára szükséges fejlesztő módszereket, és így is tettem. Ma már megvan a tapasztalatom is ezekben. Ha Ön valamilyen értelemben sorstársam, akkor szeretném felajánlani a segítségemet, tudásomat, gyakorlati tapasztalataimat.

Melyik fejlesztő módszerre van Önöknek szüksége?

Ennek kiválasztására diagnosztikai eljárások állnak rendelkezésemre, amellyel megállapíthatom, hogy az adott terápia segíthet-e gyermekének. Ha nem, akkor még mindig javasolhatok megfelelő szakembert az ismeretségi körömből.

Figyelem!

A tünetek értelmezésével bánjon óvatosan! Egy tünet nem utal még önmagában semmilyen zavarra, így ne ijedjen meg, ha a felsoroltakból egy–kettő igaz lesz gyermekére. Azonban nem árt megvizsgálni, ha több kijelentésnél is úgy érzi, hogy illik gyermekére. Ha felmerül Önben a kétely, szívesen segítek egy alaposabb vizsgálattal. Kideríthetjük gyermeke viselkedésének, tüneteinek okát, és megbeszéljük a legjobb megoldást. Remélem, hogy ezzel néhányuknak megspórolom azt a tortúrát, amin mi keresztül mentünk.

Üdvözlettel:
Angelmayer Éva


Kapcsolat

Újságcikk

Hírlevél

Felmérés

Érdekes oldalak